Kéthetente megjelenő ima-összefoglaló

2018. március (#2)

SOSEM LEHETSZ TÚL FIATAL VAGY TÚL ÖREG! –

Bibliafordítók, akik rendkívül fiatalon indultak el
a szolgálatba Közép-Ázsia eléréséért

Marcos 16, Beatriz pedig csupán 13 éves volt, mikor belevágtak a képzésbe, hogy egy nap bibliafordítók lehessenek.

Egyesek talán azt mondják, túlságosan fiatalok voltak ahhoz, hogy eldöntsék, mit kezdjenek életük hátralévő idejével – de nekik világos látásuk volt.

„Láttam a szükséget: több, mint öt milliárd ember nem rendelkezik saját nyelvű Bibliával” – mondta Marcos. „Örülök annak, hogy van spanyol nyelvű Biblia! Habár én angolul és portugálul is beszélek, mégis a spanyol nyelvű Bibliát olvasom.”

A két fiatal ugyanazon a képzési programon kötött ki egy olyan szervezet vezetésével, amelyik Latin-Amerika következő nemzedékét készíti fel a kultúrák közötti szolgálatra, és kifejezetten tizenévesekre specializálódott. A tanulók egy központban élnek, ahol többéves felkészítésen vesznek részt úgy, hogy az általános tananyag mellett missziológiai, teológiai és nyelvészeti képzésben is részesülnek. Ezen felül be kell segíteniük a napi házimunkába, és időnként ők vezetik a bibliaórát is. Bár ezek nem olyan dolgok, amelyekkel egy tizenéves általában foglalkozik, ők mégis szívesen kiveszik a részüket.

„Amikor Isten elhívott, nagyon-nagyon világosan szól hozzám: azt szeretné, ha egész életemben ezzel foglalkoznék; így általában nagyon élveztem a felkészülést” – mondta Beatriz. „Az a jó, hogy nem egyedül, hanem egy csapat más tizenévessel közösen csináltuk mindezt, akik ugyanazért a célért munkálkodtak közösen.”

„Emlékszem, hogy amikor ünnepekkor hazautaztam, hiányzott az iskola” – fejezte ki egyetértését Marcos. „Én úgy gondolom, hogy nagyszerű dolog belefogni a képzésbe, még akkor is, ha egyesek véleménye szerint tizenévesként az ember még nem tudja, mit kezdjen a jövőjével.”

Beatriz már három éve itt tanult, és épp terepgyakorlaton volt Ecuadorban, mikor Marcos az iskolába érkezett. Csak akkor találkoztak röviden, amikor Beatriz egy kevés időre hazalátogatott. A következő évben pedig Marcos ment Ecudorba, épp amikor Beatriz már haza felé tartott onnan. Egy évvel később viszont együtt utaztak Dél-Afrikába, hogy a képzésük részeként angolul tanuljanak. Ott kezdtek közelebbről is megismerkedni, és egy éven belül összeházasodtak.

Az elmúlt két évben Közép-Ázsiában éltek, ahol a nyelvtanulásra összpontosítottak, mielőtt megkezdik fordítói munkájukat a cheuasai kisebbségi nyelvcsoportnál. Ebben az átmeneti időszakban az bátorította őket, hogy visszagondolhattak arra, honnan indultak el, és előretekinthettek mindarra, ami rájuk vár.

Nemrég meglátogattak egy másik kisebbségi csoportot egy távoli hegyi régióban, ahol az emberek saját nyelvükön dicsőítették Istent, a saját stílusukban, tradicionális ruhákat viselve. Most már arról álmodoznak, hogy a cheuasai nyelvet beszélők is saját nyelvükön hallhatják majd Isten Szavát. Ugyanezen az úton meglátogattak egy olyan helyi teológiát is, ahol tizenévesek tanulnak.

Beatriz így gondol vissza erre: „Emlékszem, ahogy azon morfondíroztam magamban: ’El sem hiszem, hogy itt is tizenévesek tanulnak, akik arra szánják az idejüket, hogy felkészüljenek a szolgálatra!’ Majdnem sírva fakadtam, ahogy láttam őket a Bibliát tanulmányozni, hiszen ugyanazt csinálják, amit korábban én is. Annyira megörültem ennek!’”

Beatriz és Marcos hamarosan nekilát a fordítói munkának: először a különböző nyelvjárásokat mérik fel a cheuasai nép körében, hogy megértsék a különféle dialektusokat, valamint azt is eldönthessék, hogy melyik lenne a legalkalmasabb a munka megkezdéséhez.

„A Bibliát olyan nyelvre kell lefordítani, amelyet az emberek tisztelnek” – mondta Marcos. „A fordítási folyamat ma már kicsit különbözik a korábbiaktól, mivel engedjük, hogy a helyiek döntsék el, melyik nyelvjárásra fordítsunk, és azon a dialektuson kezdjük meg a munkát, amelyiken ők szeretnék.”

„Az egész fordítási folyamat személyes kapcsolatokra és a helyi közösségekre épül, akik részt vesznek a munkában, valamint tesztelik az apránként összeálló bibliarészeket. Ehhez pedig bizalomra van szükség azok iránt, akikkel együtt szolgálunk” – mondja Beatriz és Marcos. Olyan esetről is hallottak, amikor úgy fordították le a Bibliát, hogy a fordítóknak nemigen volt kapcsolata a helyiekkel. „Ilyen esetben a nyelvcsoport nem fogadja el a könyvet. Az nem olyasvalami, ami érdekli őket, mivel nem igazán ismerik a fordítókat” – mondja Beatriz.

A fiatal pár már arra szövi a terveket, hogy – saját személyiségük és képességeik figyelembevételével – hogyan tudnák már a kezdetektől bevonni a helyieket a fordítói munkába.

A bibliafordítás folyamata hosszú idő – akár 20 évet is felölelhet, különböző tényezőktől függően. Beatriz és Marcos azonban készen állnak a feladatra. Az lesz majd a befektetett képzési évek igazi gyümölcse és ünnepe, ha végül elkészül a helyiek nyelvén a Szentírás.

Imádkozzunk:

• Beatriz és Marcos továbbra is jó kapcsolatot tudjon kiépíteni a helyiekkel.
• Tiszta, pontos és természetes hangzású fordítás készüljön, amin keresztül a cheuasai emberek megérthetik és befogadhatják a Mennyei Atya szavát.
• Minél több munkatársat neveljen fel az Úr, akik segíteni tudnak a Közép-Ázsiában és világszerte végzett bibliafordítási munkában.